apraja és nagyja.

Bált rendez a világűrben

naprendszerünk Napja.

Ötmilliárd esztendős lett.

Hogy szállnak az évek!

"Alig látszik rajta!" - mondják

fiatalok s vének.

Ragyogóan tartja magát,

csupa tűz és élet.

Le is tagadhatna akár

százmillió évet!

Szülinapra invitál ma

csillagot és bolygót,

teremt is majd hangulatot,

ráadásul forrót!

Többmilliárd ismerősét

hívta meg a zsúrra,

száz boríték van még csak meg,

de már fáj az ujja.

Megcímezte végül mindet,

elvitte a posta.

"Nem körmöltem ennyit soha!"

- nyögte a Napocska.

Felcsigázta barátait

a jókedvű levél,

nem titkoltan mindegyikük

klassz kis partit remél.

A mivel a Nap küldeményét

hamar kapják kézhez,

válaszolt is mindegyikük,

hogy a bálon részt vesz.

Készülődnek, bár még addig

van idejük bőven,

összeáll a bolygókórus,

skáláznak is bőszen.

Fellép majd a csillagovi,

köszöntőkkel, verssel,

szinpadra lép ezer lurkó,

műsorszámuk perzsel.

Örvendezik mindegyikük:

"Buli lesz az űrben!

Volt már nekünk is hasonló,

csak miniatűrben.

Ám a Napnál más várható,

fergeteges hepaj!

Szerencsére nagy a kozmosz.

Sokan leszünk? Sebaj!"

Napunk korán piacra ment,

felkeltette vekker.

Zöldségekkel, gyümölcsökkel

lett tele a cekker.

Nehéz szatyrát alig bírta,

vásárolni rég volt,

várta még az éjjel-nappal

nyitva tartó Égbolt.

Kétméteres listájára

felírta, mi kellhet,

poharat és tálat is vett,

fagyihoz meg kelyhet.

Ezer liter gyümölcslevet,

több száz üveg pezsgőt,

hetven hűtőpultnyi sajtot,

friss libatepertőt.

Kanál, kés és villa is kell,

hatszázezer puttony,

ínyenceknek jut majd bőven

cápa, rája, muflon.

Kétmillió tonna húst kért,

nézett is a hentes:

"Ez a vacsi aligha lesz

koleszterinmentes."

Ám a hentes kicsit flúgos,

merthogy van egy elve:

szalámit egészben nem ad,

csak vékonyra szelve.

Sajnálta őt ezért a Nap:

"Nehéz lesz a dolga!

Hatszáz rudat kérek szépen

akkor, darabolva."

Felé tart a boltvezető:

"Miben segíthetek?"

"Hol találok - kérdi a Nap -

jó kis lemezeket?"

"Jöjjön velem, elkísérem,

itt vannak a cédék.

Nézelődjön, s szóljon bátran,

ha valamit kér még!"

"Adjon célkát, kovi ubit!

Megírta az újság,

önnél kapható a legjobb

házi savanyúság.

Tojásból meg négymilliót,

ezer kiló cukrot,

ha valamit elfelednék,

később még beugrok!"

Nyűgösek az eladók már

- nem is reggeleiztek -,

kelletlenül csomagolják

mázsánként a lisztet.

"Javasolnám - szól az egyik -,

hogy a listát fusd át!"

"Ó, te jó ég! - kiált a Nap. -

Kihagytam a mustárt!"

Eszébe jut még egy dolog

(Napunk sosem kertel):

"WC-papír kellene még.

Húszezer tekerccsel!"

"Ennyi mindent! - szól a kasszás.-

Részvétem az öné."

Nem is csoda, hogy a sorban

senki sem áll mögé.

Ám a boltos arca kigyúlt

(látni kell e pofit!),

"Soha nem volt - örvendezik -

ekkora nagy profit!

Nyereségem hol fent, hol lent,

mint a hajóhinta,

bevételem egész évben

nem volt oly nagy, mint ma!"

Megvásárolt mindent a Nap,

végre hazatérhet,

kosarait alig bírta,

félt, hogy most kap sérvet.

Cipekedett hazafelé,

szegény, mint a málhás.

Sütemény lesz száz tepsivel,

barackos és málnás.

Folyt. köv.